- Hallgatói hírek, Hírek
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára
(filozófiatörténet, vallásfilozófia, vallás és művészet, etika, mítoszelmélet)
Általános és középiskolai tanulmányaimat a Szinyeiben végeztem, a matematika mellett a biológia és a földrajz érdekelt főképp. Van két lánytestvérem, szüleink mérnökök voltak, én természettudományos pályára készültem. Aztán úgy 16 éves koromtól fogva elkezdett érdekelni a zene, a film és az irodalom. Magával ragadott a ’80-as évek underground világa. Miután felvettek a TTK-ra (végül kémiai-fizika szakra), jött egy év katonaság Lentiben, az ország egyik legrosszabb laktanyájában. Ez egyfelől rettenetes volt lelkileg, másfelől kitűnő barátokra tettem szert. Ezen élmények hatására egyre inkább másfele akartam mozdulni az egyetemen, néhány év kínlódás után megtaláltam a nekem valót: a filozófiát.
Szerelem volt első látásra, és tart azóta is. Sok minden érdekelt, görögök, klasszikus német filozófia, Kierkegaard, Nietzsche, egzisztencializmus, stb. Foglalkoztam történelem- és vallásfilozófiával, esztétikával, vallástörténettel. A filozófia mellé elvégeztem az esztétika szakot is, majd idővel ledoktoráltam, a disszertáció címe A görög mitológia és művészet kapcsolata Schelling művészetfilozófiájában. Ennek kissé átírt változata jelent meg könyv formájában 2009-ben Schelling és az antikvitás címmel. Keresztény családban nőttem fel, de a tételes és intézményesült vallástól később eltávolodtam. Maga a filozófia és az antik görög kultúra, kiváltképp a mitológia részben ezt az űrt hivatottak betölteni az életemben, de a biblikus tradíció mélyebb megértésének szándéka is megmaradt. Ehhez jöttek hozzá A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán – ahová elkerültem oktatóként – megismert keleti tradíciók, melyekre félig kívülállóként, de tisztelettel, érdeklődéssel tekintek. A főiskolán kívül az Eötvös József Gimnáziumban is tanítottam filozófiát és etikát, voltam vezetőtanár is.
Az életembe, mely oktatással és viszonylag szolid akadémiai-tudományos tevékenységgel telt (aránylag keveset publikáltam, inkább a személyes, szóbeli tanítás volt fontos számomra) több szinten is fordulatot hoztak a 2010-es évek. Egyrészt örökölt gerincbajaim gyötrelmessé váltak, kétszer meg is műtöttek. Másrészt újra megnősültem, Jonatán fiúnk 2014-ben, Vilmos 2017-ben született meg. Harmadrészt 2012-ben elkezdtem írni szépirodalmi szövegeket, főképp novellákat, rövidprózát. (Előtte néhány évig, 2008-tól 2010-ig egy főiskolai együttesben a Titanic zenekara c. formációban énekeltem). Ennek eredménye lett számos felolvasóest, folyóirat megjelenés és két kötetem, a Mint kagylók, ha bezárulnak (2016) és a Kis halogatások könyve (2019). Mindez aztán a filozófiai dolgaimra is kihatott, többet kezdtem írni, publikálni, részt venni a filozófiai közéletbe, másrészt új stílusban, önállóbb módon próbálok megszólalni ezekben a szövegekben. És talán a filozófia és az irodalom egymáshoz közelítése is sikerül néha. Az antik görögségtől (A mítosz filozófiája (2017) című könyvem mintegy lezárja ezt a korszakot) figyelmem az utóbbi években egy tágan értelmezett fenomenológia felé fordult, főképp azért, mert ebben látom egy szabad, kreatív, a jelenségekre magukra koncentráló filozófia lehetőségét. E szövegek fognak – ha minden jól megy – megjelenni Elillanások című kötetemben idén, a 2020-as Könyvhéten.
Fontos számomra, hogy világéletemben sportoltam. Versenyszerűen vívtam ifjúkoromban, de a foci, a kosárlabda és a pingpong is végigkíséri az életem, ha időm engedi, snookerezni is szoktam néha.
Röviden ennyi.
oktató, főiskolai tanár
• 2019. Gurka Dezső Polaritás és egység c. habilitációs dolgozatának külső opponense a Szegedi Tudományegyetem Filozófiai Tanszékén
• 2015/2016: Az NKA A2011/N4588 számú pályázatának elnyerése A mítosz filozófiája c. kötet megírására
• 2015. december 8-án külső opponens a Szegedi Tudományegyetem Filozófiai Tanszékén Lamár Erzsébet doktorandusz védésén
• 2015. április 25-én a szakmai zsűri tagja a Szobor titka c. nyílt irodalmi pályázaton.
• 2015. február: bíráló a filozófia OTDK-n.
• 2007-2008-ban részvétel a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszékén működő Jedlik Kutatócsoport munkájában, mely a német idealizmus és romantika filozófiájának kutatásáról szólt.
• 2006-ban részvétel az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet német romantikával foglalkozó projektjében.
Elődások:
• 2019. április 18-án Bio-topográfia címmel Az élet aspektusai c. konferencián az ELTE Bölcsészettudományi Karán
• 2019. április 11-én Ott fogsz majd sírni címmel az Arc misztériuma – másság & reprezentáció c. konferencián az PPKE Bölcsészettudományi Karán
• 2018. április 20-án Hintapoétika – egy élménysorozat leírása címmel a Játék c. konferencián az ELTE Bölcsészettudományi Karán
• 2017. május 11-én A halál helyei címmel a Halál, sors, önazonosság c. konferencián az ELTE Bölcsészettudományi Karán
• 2016. március 25-én Mosolyalbum címmel az Erósz és alteritás c. konferencián az ELTE Bölcsészettudományi Karán
• 2015. március 20-án A Harmadik alakja a Másikban címmel a Tengelyi László emlékkonferencián az ELTE Bölcsészettudományi Karán
• 2012. május 3-án Az őrület fájdalmas és gyönyörteljes illúziói – Nietzsche mint rendező címmel a Nietzsche – a filozófia átváltozásai c. konferencián az ELTE Bölcsészettudományi Karán
• 2009. április 10-én A görög mitológia, vallás és misztériumok címmel a Göncöl Szellemtudományi Szabadegyetemen.
• 2008. szeptember 10-én Szerelemvallás és felejtés. Gondolatok Hölderlin Hüperión és Friedrich Schlegel Lucinda című regénye kapcsán címmel a PTE BTK Filozófia Tanszéken működő Jedlik-kutatócsoport A romantika poézis- és szerelemfelfogása című konferenciáján a Pécsi Művészetek és Irodalom Házában.
• 2001. június 13-án Nietzsche történelemfilozófiája címmel Szabadkán az Irodalmi és filozófiai konferencián.
angol közép C
német közép C
orosz alap C