A Főiskola minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszerének központi stratégiai irányító szerve a 2019. áprilisban megújult, hét tagú Minőségirányítási Bizottság (MiB [SzMSz 2.2]), amelynek fő feladata a Főiskola Küldetésnyilatkozata és az ESG 2015 sztenderdjei mentén a kompetenciaalapú hitéleti oktatás minőségének biztosítása és a főiskolai minőségbiztosítási rendszer működtetésének koordinálása. A MiB tagjai a Főiskola belső érintettjeinek képviselői, azaz: a vezetők (a rektor, az oktatási rektorhelyettes), oktatók (a Szenátus által megválasztott kettő főiskolai alkalmazott oktató), a HÖK által delegált hallgatói képviselő és a nem oktató alkalmazottak képviselője (a Szenátus által megválasztott egy adminisztratív alkalmazott); valamint külső érintettként az Egyház által delegált egy képviselő. A MiB elnöke magasabb vezető – akit a MiB tagjai közül maga választ. A MiB a felsőoktatási jogszabályok, az ESG 2015 intézményi sztenderdjei, a főiskolai Szabályzatok részét képező minőségbiztosítási politika (MP]) és -szabályzat (MBSZ), valamint saját ügyrendje szerint működik. A MiB tevékenységének operatív támogatását a Rektori Hivatal nyújtja.
A MiB a mindenkor hatályos felsőoktatási jogszabályokkal összhangban a Főiskola szabályzatai által hatáskörébe utalt ügyekben feladatait az ügy tárgya szerint illetékes főiskolai szervezettel (az oktatási rektorhelyettes által vezetett A Tan Kapuja Oktatási Intézettel), illetve testületekkel (Oktatási Tanács, Képzési Bizottság, Főiskolai Tanács) egyeztetve látja el. A MiB az intézményi sztenderdek mentén az MBSZ-ben, és az SzMSz-ben meghatározott folyamatok (MBSZ 10.2, SzMSz 4.) keretében tekinti át a Főiskola felsőoktatási alaptevékenységét, valamint annak szabályozását, melyekkel kapcsolatos megállapításait és javaslatait tanévenként minőségbiztosítási jelentés [MBSZ 10.2.1] formájában a Szenátus elé terjeszti és nyilvánosságra hozza a Főiskola honlapján.
A Főiskolán a tudományos kutatás minőségbiztosításának kulcsszereplője a négytagú Tudományos Tanács (TT), amely egyrészt tudományossági kérdésekben részt vesz a főiskolai képzés minőségének biztosításában és fejlesztésében, másrészt a Kelet-Nyugat Kutatóintézet minőségbiztosító szerveként szolgál [MBSZ 10.2.10.1]. A TT – a tagjai sorából választott Kutatóintézet-vezető útján – közreműködik az éves minőségbiztosítási jelentésnek a főiskolai tudományos kutatással kapcsolatos fejezete elkészítésében. Ez a Főiskola tudománystatisztikai adatszolgáltatásának és az éves rektori jelentésnek az adatain alapuló elemzés, ami figyelembe veszi az oktatók, kutatók és tanárok közvetlen adatszolgáltatását, az MTMT-rögzítéseket, a könyvtári adatszolgáltatást és a tudományos diákköri tevékenység adatait is, melyeket a Főiskolai Tudományos Diákköri Tanács szolgáltat. A TT minőségbiztosítási észrevételeit és minőségjavítási javaslatait a MiB-bel előzetesen egyezteti. Véleményeltérés esetén a minőségbiztosítási jelentésben mind a TT, mind a MiB észrevételeit rögzíteni szükséges.
2021-2022. évi minőségbiztosítási jelentés – elfogadva a Szenátus 37/2022. (12.08.) számú határozatával.
2020-2021. évi minőségbiztosítási jelentés – elfogadva a Szenátus 27/2021. (12.09.) számú határozatával.
2019-2020. évi minőségbiztosítási jelentés – elfogadva a Szenátus 37/2020. (12.03.) számú határozatával.
2018-2019. évi minőségbiztosítási jelentés – közzétéve a Szenátus 50/2019. (12.05.) számú határozata alapján.
2014-2018. évi átfogó minőségbiztosítási jelentés – közzétéve a Szenátus 19/2019. (05.02.) számú határozata alapján.
A MiB a 2014-2018. tanévek minőségbiztosítási jelentéseiben azt állapította meg, hogy a Minőségbiztosítási Program által meghatározott fejlesztési szakaszok közül lényegében az első szakasz (10.2.1.) valósult meg majdnem teljes mértékben, illetve a második és harmadik szakasznál megfogalmazott kritériumok egyelőre csak részben. A szakaszokban meghatározott minőségcélok megvalósulása a következően alakul:
Első szakasz (10.2.1.)
Második szakasz (10.2.2)
Harmadik szakasz (10.2.3)
A Főiskola teljes működése átláthatóvá, a résztvevők számára érthetővé, kiszámíthatóvá, észszerűvé és elfogadhatóvá válik (RÉSZBEN, pl. szabályzatok naprakész közzététele, hallgatói tájékoztatás javulása, a hallgató-oktatói viszonyok kitágulása a mentor-tutor rendszer működése következményeképpen stb.).
A minőségpolitikát meghatározó legfőbb dokumentum a Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Program, amelyet a Szenátus a 2008. év január hó 28-án kelt 1/2008.1.28. számú határozatával fogadott el. E dokumentum felülvizsgálatára 2017-ben került sor, akkor készült el a TKBF Minőségbiztosítási Politika c. dokumentum, akkor még tervezetként, amely már az ESG sztenderdeknek megfelelő szerkezetet és tartalmat követte. A stratégiaalkotó folyamat legutóbbi állomása a Minőségbiztosítási Politika (MP) és a Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Szabályzat (MBSZ) elkészítése és elfogadása volt, utóbbira 2019. május 2-án került sor [20/2019. (05.02.) és 21/2019. (05.02.)].
A stratégiai dokumentumok közül A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Küldetésnyilatkozata 1996. február 1-je óta változatlan formában hatályban van.
A Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Program, illetve Minőségbiztosítási Politika meghatározza az Alapértékeket (10.1), legáltalánosabb formában a Humanizmust (10.1.1.), utána közvetlenül magát a Minőséget (10.1.2.). Ez utóbbi a Küldetésnyilatkozatból hat olyan passzust jelent, amely a minőségbiztosítás alapjául szolgál. Ezen pontok meghatározzák a Főiskola tevékenységének pilléreit, elsősorban a tanulókat, akik érdekében az intézmény a tevékenységét folytatja, a tanárokat, akik legjobb tudásuk szerint közvetítik a Tanítást, és magát a Tanítást.
Az új Minőségbiztosítási és Minőségfejlesztési Szabályzat 2019. a korábbi szabályozást kiegészítette a 2011. évi CCIV. törvényben meghatározottakkal, ezen belül az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerében meghatározott négy céllal, illetve az ESG 2015 által meghatározott tíz intézményi sztenderddel. Eme sztenderdek meghatározzák azokat a folyamatokat, amelyeken keresztül maga a minőségbiztosítás megvalósul. Ily módon célok és alapértékek, valamint a megvalósításuk tekintetében a Küldetésnyilatkozat és a minőségbiztosítási alapdokumentum összhangba került.
Ezeken kívül a Küldetésnyilatkozat olyan konkrét követelményekre és folyamatokra is utal, amelyekben megtestesülnek az alapértékek és célok:
„A Főiskola tantervében, tanítási módszereiben és számonkérési rendszerében a fenti szempontokat juttatja érvényre.” (ESG 1.2, ESG 1.3, ESG 1.7, ESG 1.9)
„A tanórákon túl egyénekre szabott, személyes mester-tanítványi viszonyt feltételező képzést is lehetővé tesz, amely az alaposabb megismerést szolgálja.” (ESG 1.3, ESG 1.2, ESG 1.6)
„A Főiskola képzési rendszerében ötvöződik a tárgyi ismeretek átadása, és a Tanítás belső megvalósítását szolgáló gyakorlati képességek kifejlesztése, hangsúlyt fektetve az önálló gondolkodásra.” (ESG 1.2, ESG 1.4)
A Küldetésnyilatkozatban meghatározott elvek, normák, elvárások összhangba hozhatóak a minőségbiztosítás elveivel, mert a két elvárásrendszer szelleme a történeti és tartalmi különbségek ellenére a lényegi pontokban megfeleltethető egymásnak. A Küldetésnyilatkozat zárógondolata („mindent megteszünk azért, hogy munkánk az emberek összességének és az egyes embereknek egyaránt épülésére váljék”) ugyanis csak egy olyan nyílt, emberközpontú, jelesül a tanulók, hallgatók aktuális és jövőbeli érdekeit szolgáló, strukturált és demokratikus alapon működő oktatási rendszerben valósulhat meg, amelynek egyfelől megvan a megfelelő társadalmi támogatottsága, másfelől elfogadja a társadalom felől érkező, a minőségre vonatkozó követelmények betartására irányuló elvárást.
A minőségpolitikával foglalkozó dokumentumok (Politika, Szabályzat, Jelentések), illetve az azokból következő minőségbiztosítási tevékenységek, majd az azok alapján hozott döntések és változtatások mind a Küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célt követik. E folyamat fókuszpontja a folyamatosan megújuló tantervek. Mivel a Főiskola egy meglehetősen kicsi intézmény, és a hagyományai is demokratikusak, minőségbiztosításának alapja (a Fenntartó felügyelete alatt) a Szenátus mint legfőbb döntéshozó szerv. Ennek minden oktató a tagja, valamint jól reprezentálja a hallgatók és alkalmazottak körét, illetve folyamatos és hatékony ellenőrzést és visszacsatolást végez a Főiskola minden tevékenységével kapcsolatban, de ehhez a minőségbiztosítás dokumentumai alapján működő szervezeti egységeket is működtet (MiB, TT).
