A Buddha életének legkorábbi, sőt születése előtti szakaszának elbeszélését ez a legendás életrajz tartalmazza. Nem kanonizált mű, hanem egy kommentár (Sutta-piṭaka; Khuddaka-nikāya; Jātaka-aṭṭhakathā) előszava. A mű eleje a legendák körébe vezet, különféle korábbi buddhákról és bódhiszattákról beszél, a Buddha maga is a Tuszita mennyországból száll alá földi születésébe. A földi történet a születésétől a prófécián, az otthonról távozásán, a Márával való megküzdésen, a nibbána elérésén, a tanítástól vonakodásán, a szangha létrehozásán át az első kolostor megalapításáig tart. Ezen előszó után következnek a dzsátaka-versekhez tartozó mesék („kommentárok”), amelyek a Buddha előző, gyakran állatalakban eltöltött életeit beszélik el.
A mindenkori páli nyelvi specializáció harmadik évfolyamai órakeretük felében ennek a szövegnek a lefordításával foglalkoznak. A specializáció első két évében megtanulják a páli nyelv alapjait, gyakorlatot szereznek szövegolvasásban. Erre alapulva a harmadik évfolyam mindig hozzátesz egy újabb részt a már elkészült fordításokhoz, ily módon előbb-utóbb elkészül az egész mű fordítása. A mű három részből áll, a projekt a második rész fordításával kezdődik, mert ez már a történeti Buddha életére fókuszál.
Egyéni hallgatói és közös órai munka révén először egy-egy összefüggő részlet nyersfordítása készül el, amit egy második körben a csoport letisztáz. A fordítások évfolyamonként készülnek, de minden évfolyam már az addig lefordított részekhez kapcsolódva folytatja a fordítást. Ez ezt is jelenti, hogy az új fejlemények megváltoztathatják a korábbi fordításokat és a terminológiát is.
A munkát a hallgatók a vezetőtanár szakmai irányítása mellett végzik. A mindenkori páli nyelvi specializáció harmadik évfolyamai órakeretük felében ennek a szövegnek a lefordításával foglalkoznak. A specializáció első két évében megtanulják a páli nyelv alapjait, gyakorlatot szereznek szövegolvasásban. Erre alapulva a harmadik évfolyam mindig hozzátesz egy újabb részt a már elkészült fordításokhoz, ily módon előbb-utóbb elkészül az egész mű fordítása. A mű három részből áll, a projekt a második rész fordításával kezdődik, mert ez már a történeti Buddha életére fókuszál.
Egyéni hallgatói és közös órai munka révén először egy-egy összefüggő részlet nyersfordítása készül el, amit egy második körben a csoport letisztáz.
A fordítások évfolyamonként készülnek, de minden évfolyam már az addig lefordított részekhez kapcsolódva folytatja a fordítást. Ez ezt is jelenti, hogy az új fejlemények megváltoztathatják a korábbi fordításokat és a terminológiát is.
A munkát a hallgatók a vezetőtanár szakmai irányítása mellett végzik.
A páli nyelven fennmaradt népszerű gyűjtemény 547 rövidebb-hosszabb, változatos tematikájú, tanulságos történetet tartalmaz a Buddha korábbi születéseiről. Kanonikus hagyománynak csupán a történetek verses összegzését tekintik, maguk az elbeszélések poszt-kanonikus kommentárként szerepelnek. A születéstörténeteket mindig egy aktuális, azaz a Buddha idejében zajló esetismertetés vezeti be. Ezek apropóján hangzik el egy múltbéli történet a Magasztos tolmácsolásában. Végül a Buddha a két eseményt megmagyarázva összeköti, és így zárul egy narratív egység a gyűjteményen belül.
A páli nyelvi specializáció felsőéves hallgatói foglalkoznak magyarul még kiadatlan dzsátakák lefordításával. A születéstörténetek a maguk teljességében, míg a bevezető és záró keretnarratívák összefoglalva kerülnek közlésre.
A fordítást készítő hallgatók:
Vezetőtanár: Hidas Gergely
Leányarcú (Mahilāmukha-jātaka, No.26)
A fordítást készítő hallgatók:
Vezetőtanár: Hidas Gergely
A fordítást készítő hallgatók:
Vezetőtanár: Körtvélyesi Tibor
