Dr. Körtvélyesi Tibor
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola főiskolai docense
(buddhista szentirat-ismeret, tudományos módszertan, páli nyelv és szövegolvasás, szanszkrit nyelv)
Ez a különös lény 1988-ban kapott testet, mégpedig
Székely Kálmán rajzasztalán. Valószínűleg addig legföljebb csak néhány bráhmin képzeletében létezett, ki tudja milyen formában. Az ábrázolás a Szanszkrit nyelvtan című könyvem borítójához készült egy Rigvéda versrészlet (4.58. 2d-3) alapján:
catvāri śṛṅgā trayo asya pādā dve śīrṣe sapta hastāso asya |
tridhā baddho vṛṣabho roravīti maho devo martyān ā viveśa ||
Négy szarva van, három lába, két feje, hét keze, háromszor kikötve – üvölt a bika. A nagy isten a halandókba belépett.
A hagyomány szerint (Patandzsali: Mahábhásja I.3 14-29) ez a bika a szanszkrit nyelvet szimbolizálja. A négy szarv a négy szófaj, a három láb a három idő (múlt, jelen, jövő), a két fej a szó kétféle esszenciája (örök és aktuális), a hét kéz a hét nyelvtani eset, a háromszori kikötés a beszéd keletkezésének három helye (mellkas, torok, fej), a bika üvöltése a hangokkal kimondott szavak. Ez a nagy isten belépett az emberbe. Azaz az ember azért képes nyelvet használni és beszélni, mert beléköltözött ez a bika.
Aki megismerkedik a Buddha tanításával, ezt általában valamilyen nyelvi produktum segítségével teszi. Nyelvi produktum egy szuttafordítás, de egy meditációs mester utasítása is. Hogy miről is van szó, azt lényegében szövegek alapján ismerjük – a buddhizmus egész története is írott vagy elmondott szövegeken alapul. Munkámban egyik feladatomnak azt tekintem, hogy a legrégebbi szövegekből kihámozzam, vagyis inkább együttműködve kihámozzuk, mi lehetett a Buddha eredeti mondanivalója, illetve általában véve egy szanszkrit vagy páli szövegnek mi lehet az eredeti üzenete. Ez a kutatós fejem.
A másik feladatom, hogy azoknak, akik hasonlóképp gondolkodnak a szövegekről, megtanítsam a nyelvet és azt, amit az elolvasott szövegből kihámoztunk. Ez a tanáros fejem, és ez a dominánsabb. Két fejem van tehát nekem is, mint a nyelvtani bikának. A kutatós fejem két szarva a kritikai hozzáállás és a tartalmi koherencia keresése. A tanáros fejem két szarva az enyhe szigor és a pajkos vidámság. Szarvaim időnként letörnek, de vissza-visszanőnek.
Három lábam három földi dimenzióba lóg, egyikben kedves emberek, a másikban zene és ráció, a harmadikban praktikus dolgok vannak. Negyedik lábam, amelyik metafizikai dimenziókba lóghatna, istenhitbe, halál utáni létezésbe, csodákba, ilyesmikbe – nem nőtt ki. De három lábbal is jól kirándulok. Üvölteni nem szoktam, ám időnként szokatlan hangokat hallatok. Belépek a főiskolai hallgatók elméjébe – amikor engedik.
